Az ohio-i Wapakoneta sz�l�tt�t, Neil Armstrongot a saj�t amb�ci�ja �s a t�rt�nelem sodorta a h�res emberek arck�pcsarnok�ba. 1930. augusztus 5-�n sz�letett, �ppen j�kor, hogy belesz�lessen az akkoriban feln�tt� v�l� rep�l�sbe. Ahogy mondani szok�s, m�g gyerekkor�ban eljegyezte mag�t a rep�l�s mellett. A legenda szerint �desapja vitte el m�g kisfi�k�nt egy amolyan igazi amerikai rep�l�showra, mely v�ndorcirkuszk�nt j�rta be az USA-t. Ez volt az alap�lm�ny, ami a rep�l�shez vonzotta. Serd�l�v� cseperedve Armstrongot megint a repterek vil�g�ban tal�ljuk. A helyi rept�r mellett �gyelegve kisebb-nagyobb munk�k csurrantak-cseppentek, aminek fizets�ge esetenk�nt n�h�ny rep�l�lecke volt. Tizenhat �vesen pedig rep�l�licenc lapult az ifj� Armstrong zseb�ben. Mi m�s lehetett a p�lyav�laszt�s ezut�n, mint a rep�l�s: k�z�piskol�it befejezv�n jelentkezett a Purdue Egyetemre rep�l�m�rn�knek, m�gpedig a Haditenger�szet �szt�nd�jasak�nt.

Igazi pil�ta 1949-ben lett, nem is ak�rmilyen t�zkereszts�gben. A hidegh�bor� hol itt, hol ott vetett l�ngot, legel�sz�r Kore�ban. A haditenger�szet �szt�nd�jasak�nt Armstrong k�teles volt oda bevonulni, ahol sz�ks�g volt r�, �gy r�gt�n egy h�bor�ban pall�rozhatta rep�l�tud�s�t. �sszesen 78 harci bevet�st teljes�tett anyahaj�s pil�tak�nt, ezzel beker�lt a pil�t�k egy „magasabbrend�” – vagy legal�bbis saj�t maguk �ltal magasabbrend�nek v�lt – kasztj�ba. Azt�n ezen a kaszton bel�l egy m�g elitebb klubba igazolt, a NACA-hoz (a NASA el�dj�hez) berep�l�pil�tak�nt. Itt �rte el p�lyafut�sa els� cs�cspontj�t, beker�lt a h�res X-Series-be, a NASA X (eXperimental) rep�l�k�s�rleti programj�ba, mely m�ig ny�lik �s amelyben a hanghat�r megd�nt�s�t�l a mai kor extr�m rep�l�si profiljaiig mindenf�le k�s�rlet szerepelt. Ennek sor�n Armstrong rep�lt az X-15-tel, a vil�g leggyorsabb embervezette rep�l�g�p�vel �s majdnem az �rig, 63 km magass�gig jutott.

Munkaad�ja az X-15 k�s�rletek idej�n fordult az �r fel�. Armstrong pil�tai hitvall�s�t mi sem bizony�tja jobban, hogy az els� �rhaj�sv�logat�sra nem is jelentkezett, mert nem tartotta pil�t�knak a leend� Mercury �rhaj�sokat (val�ban, az els� amerikai �rhaj�t�pus m�g nem volt man�verezhet�). A k�vetkez� – Geminire sz�l� – v�logat�s ann�l ink�bb felcsig�zta. A vil�g els�, man�verez� �rhaj�j�t ir�ny�tani igazi pil�tafeladatnak l�tszott. Armstrong ott volt a r� jelentkez�k k�z�tt �s az �j Kilencek nev� csoport tagjak�nt v�lt �rhaj�ss� (k�s�bb ezek a pil�t�k alkott�k a holdrasz�ll�sok magj�t, k�z�l�k csak a rep�l�balesetben elhunyt Elliot See, az Apollo-1 t�z�ben odaveszett Ed White �s Jim McDivitt nem j�rt a Holdn�l).

Az els� �rrep�l�sre sem kellett sokat v�rni. A Gemini-8 parancsnokak�nt v�grehajtotta a vil�g els� �rdokkol�s�t (k�t �rhaj� �sszekapcsol�s�t orbit�lis p�ly�n). �s az igazi �r-pil�tafeladatot is ez a rep�l�s hozta el sz�m�ra. A Gemini elromlott �s csak a parancsnok helyzetfelismer� k�pess�g�nek �s kock�zatv�llal�s�nak k�sz�nhet�, hogy k�zi ir�ny�t�ssal elh�r�totta a hal�losnak �g�rkez� hib�t.

H�rom �vre a Gemini-8 ut�n j�tt el a t�rt�nelmi feladat: kijel�lt�k az els� holdrasz�ll�s parancsnok�nak. Akkoriban sokat tal�lgattak, ki lesz a szerencs�s, de a legt�bbet a v�letlen sz�ml�j�ra �rnak. A NASA-n�l l�tezett egy leg�nys�gi rot�ci�, mely szerint az adott rep�l�st kett�vel megel�z� k�ldet�s tartal�kai lettek a kijel�lt szem�lyzet. A rot�ci�ban az els� holdkomp elk�sz�lt�nek cs�sz�sa miatt egy v�letlen leg�nys�gcsere k�vetkezett be, �gy lett az Apollo-11 v�rom�nyosa Armstrong, Aldrin �s Collins. A NASA vezet�se pedig szeretett volna egy civil pil�t�t (melyb�l alig-alig akadt az �rhaj�sok k�z�tt), hogy a l�tszat�t is ker�lje a militarizmusnak a Hold megh�d�t�sakor. A leg�nys�gi jel�l�sek�rt felel�s Deke Slayton pedig egy kem�nykez�, hat�rozott parancsnokot szeretett volna, ak�r m�g a rot�ci� felbor�t�sa �r�n is. �m Slayton jel�ltjei (Wally Schirra, Frank Borman, Jim McDivitt) sorra szereltek le az �rhaj�sok k�z�l, �gy maradt a rot�ci�, ahol v�letlen�l �ppen egy civil pil�ta �llt el�l a sorban…

Armstrong az Apollo-11 k�ldet�sen igazi pil�tak�nt �llt helyt (ahogy azt �rhaj�snak jelentkez�sekor �lmodta). A kijel�lt lesz�ll�helyen egy hatalmas (hal�los) kr�ter �llta az �tj�t �s k�zi ir�ny�t�sra kellett �tt�rni, hogy elhangozhasson a legend�s mondat, „…A Sas lesz�llt”. Egymilli�rd ember, a F�ld akkori lakoss�g�nak k�zel egyharmada izgulta v�gig a t�v� �s r�di�k�sz�l�kek el�tt ezeket a pillanatokat. Azt�n elhangozhatott egy m�g emblematikusabb mondat is a parancsnok sz�j�b�l: „Kis l�p�s ez egy embernek, de hatalmas ugr�s az emberis�gnek”. Csak n�h�ny ember sz�j�b�l hangzott el ilyen, �vsz�zadokon �t�vel� mondat (Archim�desz: Heur�ka! Megtal�ltam, Julius Caesar: A kocka el van vetve!). Neil Armstrong m�g k�t �r�t sem tart�zkodott a Mare Tranquilitatis felsz�n�n, �m m�gis � a legismertebb abb�l a 12 emberb�l, akiknek ez megadatott.

A Holdr�l val� visszat�r�st k�vet�en hamar messze ker�lt az �rrep�l�sekt�l. Tal�n n�la is �rv�nyes�lt az effektus: Amerik�nak is �l� h�s�kre van sz�ks�ge. A NASA-n bel�li �j �ll�sa is t�vol tartotta az �rt�l, a hivatal m�sik nagy ter�let�nek, a rep�l�g�pes rep�l�seknek lett a felel�s vezet�je. Hamarosan elhagyta azonban a NASA-t �s egyetemek vend�gel�ad�ja lett. Saj�t v�llalkoz�s�b�l �l ma is. Utolj�ra a Challenger katasztr�fa kivizsg�l� bizotts�g�nak tagjak�nt vett r�szt „�rmunk�ban”.

Neil Armstrong z�rk�zott ember, ritk�n l�thatjuk „szerepelni”. Az ut�bbi �vekben jobb�ra csak az �t �vente bek�vetkez� Apollo-11 �vfordul�kon l�p a nyilv�noss�g el�, de szerencs�re j� eg�szs�gnek �rvend. Most �nnepelj�k az els�k�nt a Holdra l�p� ember 75. sz�let�snapj�t. Happy birthday to you, happy birthday Mr. Armstrong! (K�pek: www.apolloarchive.com, www.grin.hq.nasa.gov)

Dancs� B�la

Forr�s: www.urvilag.hu