M�r 1930-as felfedez�se ut�n sem ismerte el mindenki, hogy a Pl�t�t kilencedik nagybolyg�nak tekinthetj�k, mivel annyira k�l�nb�zik bels� t�rsait�l. K�s�bb sorra fedezt�k fel a hozz� hasonl� �gitesteket a k�zel�ben, de a trad�ci� j� ideig tartotta mag�t. Az elm�lt napokban azonban t�bb olyan bejelent�s is napvil�got l�tott, amelyek alapj�ban rengetik meg nagybolyg� "st�tusz�t".

Els�k�nt a 2003EL61 jel� �gitestr�l �rtes�tett�k a sajt�t. Ez egyike a Pl�t� t�rs�g�ben tal�lt k�zel ezer Kuiper-objektumnak, de t�rsai k�z�l kit�nik m�ret�vel. �gy fest, �tm�r�je kb. 70%-a, t�mege pedig mintegy harmada a Pl�t��nak. A becsl�sben nagy seg�ts�get ny�jtott a Spitzer-�rteleszk�p, amelynek m�r�sei alapj�n az �gitest f�nyvisszaver� k�pess�g�t hat�rozt�k meg. A Palomar Obszervat�rium Samuel Oschin teleszk�pj�val 2004. m�jus 6-�n fedezt�k fel, de december 28-ig nem vett�k �szre a felv�telen. A Mike Brown (Caltech) vezette kutat�csoport m�r k�zel egy �ve k�vette az objektumot, �s a fot�arch�vumokban is k�r�ln�ztek, miel�tt k�t napja bejelentett�k a felfedez�st.

A bejelent�st egy m�sik csoport "seg�tette el�", a 2003EL61-t ugyanis Jose-Luis Ortiz (Sierra Nevada Observatory) vezet�s�vel az el�z�kt�l f�ggetlen csapat is megtal�lta. Az objektum �rdekess�ge, hogy egy hold is kering k�r�l�tte, amely a p�ros �sszt�meg�nek csak kb. 1%-�t teszi ki. �sszehasonl�t�sk�nt ugyanez az ar�ny a Pl�t�-Charon p�rosn�l 10%.

A f�ggetlen bejelent�s nyom�n az eredeti felfedez�k jobbnak tartott�k, ha tov�bbi �jonnan felfedezett, de m�g be nem jelentett �gitestjeikr�l is h�rt adnak. Ezek k�z�l legfontosabb a 2003UB313, amely �gy t�nik, nagyobb a Pl�t�n�l, �s h�romszor messzebb van n�la. P�ly�ja a Naprendszer f�s�kj�val 45 fokos sz�get z�r be, �s 560 �v alatt ker�li meg csillagunkat. �tvonal�nak t�voli r�sz�n 97-szer messzebb j�r a Napt�l, mint �ltal�ban a F�ld, m�g napk�zelben ugyanez az �rt�k 36-szoros. Az �gitestet m�g 2003. okt�ber 21-�n fedezt�k fel a Palomar Obszervat�rium Samuel Oschin teleszk�pj�val, majd k�s�bb a nyolc m�teres �szaki Gemini teleszk�ppal is vizsg�lt�k.

Forr�s: http://www.urvilag.hu/particle.php?id=1317