�zenete szempontj�b�l egyik sem volt s�rt� vagy b�nt�, �s egy sem volt olyan gy�nge, hogy ne lett volna �rdemes elolvasni, �s ne lenne �rdemes b�r�latot mondani r�la, �gy adva es�lyt az �r�i m�v�szet t�k�letes�t�s�re.

Mindaz�ltal a p�lyam�vek sz�nvonala igen heterog�n, ez indokolja, hogy b�r�latunk r�szletes �s legal�bb a novell�k c�m�vel konkr�t legyen.

A m�faj

A p�lyam�vek nagyr�szt a k�zismert, klasszikus novellam�fajban �r�dtak, sokan azonban a novell�b�l sz�rmazott r�videbb, a karcolathoz k�zel�t�, csak �tletre+csattan�ra �p�l� epikus pr�zam�fajt haszn�lt�k. Ebben nincs jellemz�s, le�r�s, esetleg p�rbesz�d sem. A m�fajok term�szetesen nem rangsorolhat�k (a nagyreg�ny nem jobb, mint az epigramma), de az egyik tagadhatatlanul t�bb �r�i kvalit�st enged megcsillantani. Ezt sz�mos p�lyam�n�l figyelhetj�k meg: ilyen m�faj� a Mindennapi kenyer�nket, A ment�akci�, Evaku�ci�, Az aldoniai tudat, Energiav�ls�g, A vill�m sz�rny�n.

Az alap�tlet

Az alap�tlet sokszor j� �s eredeti, n�ha m�g id�szer� is (A fizet� utas, Bolondok, A m�rt�rok alkonya, Szerencsej�t�k, Anal�gia, Szir�n�nek, M�rgesgomba, Mindenb�l csak egy, Holdk�r, Valami �l�, M�jusember, Ist�r pokolj�r�sa, Nagy Szellem). Alighanem mindv�gig tiszt�zatlan maradt a Zuhan� vil�g alapt�m�ja, emiatt nem hegyesedik ki egy (vagy ak�r k�t) probl�m�ra.
Sokszor azt az �tletet t�bben-kevesebben m�r f�ldolgozt�k. Ilyen esetben a megval�s�t�snak kell eredetinek lennie: m�s k�rnyezet, tal�l�bb jellemek, j� szerkezet, �lvezetes nyelv. Ez siker�l A hagyat�k c. novell�nak: nem �j, hogy az �hb�r�rt f�rcm�veket �r� szerz� egy k�ls� esem�ny hat�s�ra visszatal�l �nmag�hoz �s az igazi m�v�szethez, de impressz�v a kiindul� helyzet (munka, munk�ltat�, lak�s, feles�g). Sajnos kiss� v�rtelen a t�ls� v�gpont, a holdi val�s�g, amely oly ellen�llhatatlanul hat a h�sre, hogy hat�s�ra szak�t addigi �letform�j�val, �s be�ll holdb�ny�sznak. Nem siker�l viszont j�l meg�j�tania az �tletet az Embervad�szatnak (itt k�l�n�sen zavar�, hogy a 14 �v �ta harcra oktatott fi�nak m�g a gyakorlatlanokt�l elv�rhat�n�l is kevesebb strat�gi�ja, taktikai �rz�ke van a menek�l�sre), A Locador-kommand�nak (a fesz�lts�get k�ls�dleges esem�nyek tartj�k f�nt), az �sv�nyennek.

A m� bels� �ve

Minden m�nek van egy bels� �ve, az a v�rakoz�s, amelyet az olvas� intellektusa �s �rzelmei az olvas�s alatt bej�rnak. A m� elemeinek (szerkezet, jelenetez�s, epikum, le�r�s, p�rbesz�d ritmusa) �gy kell hatniuk, hogy ezt az �vet n�velj�k; az interferencia (a fesz�lts�gcs�kken�s ir�ny�ban hat� elemek) az �vet kioltja. Az ide�lis �v (ma m�r) egy aszimmetrikusan lefut�, elny�jtott f�l sinushull�m. Ha egy m� csattan�ra �p�l, a kifejt�snek k�l�n�sen az �vet szolg�l� elemeket kell er�s�tenie. Kiv�l�, j� p�ld�k A szerencsej�t�k, Anal�gia, Szir�n�nek, Valami �l�. S�r�l az �v A fizet� utas, Ist�r pokolj�r�sa, Hat�r�r, A dics� lovasbrig�d eset�ben.

Szem�lyis�g�br�zol�s

Csak a rossz �r� szabad az anyag�val, j� �r� csak addig, am�g a szerepl�k jelleme a fej�ben van: a megalkotott figura elszakad t�le, �s �n�ll� �letet �l. Kiv�l� szem�lyis�g�br�zol�ssal tal�lkozunk a Mindenb�l csak egy, Valami �l�, Szir�n�nek, Holdk�r eset�ben. Viszonylag sokszor fordult azonban el�, hogy a szerepl� jelleme nem volt �nfolytonos (A fizet� utas, Koncertfelv�tel, Bolondok, M�rt�rok alkonya, Birodalmi osztag). Nem minden novellagondolat ig�nyli az alapos jellemz�st, pl. az �tlet+csattan� t�pus� �ltal�ban nem, de ha a m� f�l�p�t�se szerint ig�nyli a szem�lyis�gek jelenl�t�t, baj, ha elmarad az egy�n�t�s (A regresszor). El�fordult, hogy k�sz�lt jellemz�s, de az olyan sablonos volt, hogy el is maradhatott volna.

Hadd h�vjam f�l a figyelmet egy hib�s sztereotipi�ra. Az egyik novell�ban (A vill�m sz�rny�n) olvashatjuk: a tud�s "nem volt az a m�lyhang�, nagytermet�, karizmatikus egy�nis�g, (...) ink�bb tartozott a v�kony, szem�veges, feh�rk�penyes tud�sok k�z�." Nos, egy tud�s ma is lehet v�kony, szem�veges, s�t feh�rk�penyes is, de felejts�k el azt az ellent�tet, amelyet ez a jellemz�s sugall, nevezetesen hogy a tud�s jellegzetesen �letidegen. A tudom�ny ma m�r nem b�k�s pepecsel�s, hanem a t�bbi versenyszakm�hoz hasonl�an k�m�letlen harc, amelyben �letidegen ember egy napig sem maradhat fenn, �s biztosan nem n�het tud�ss�.

M�nemi jellegek

Sok novella �p�lt az �tlet+csattan� s�m�ra, emiatt nem t�l sok esetben l�ttunk j� epikus tehets�get, le�r� (l�rai) tehets�get pedig tal�n egyszer sem. Mutatkozott azonban j� dr�mai �rz�k a jelenetez�sben, p�rbesz�dekben, �gy pl. a Mindenb�l egy, a Szir�n�nek c. novell�kban.

P�rbesz�d

A p�rbesz�d c�lja az inform�ci�k�zl�s �s/vagy a jellemz�s. J�l perg� p�rbesz�deket alkalmazott a M�rgesgomba, a Holdk�r; A hagyat�k pedig j�l tudott jellemezni is a p�rbesz�ddel. S�r�n el�fordul azonban, hogy a szerepl�nek nincs saj�t nyelve (nyelvi st�lusa), az �r� nyelv�n sz�l, vagyis a p�rbesz�d nem jellemez, pl. A fizet� utas, Bolondok eset�ben, esetleg az inform�ci�s tartalomnak is h�j�n volt, vagyis nem vitte el�bbre a cselekm�nyt (Koncertfelv�tel, A Locador-kommand�).

Az �r�i nyelv

R�viden �rni neh�z, ez ritka k�pess�g. T�m�r, j� �r�i nyelven sz�lt a Bolondok, A szerencsej�t�k; kifejezetten sz�p az Anal�gia, gyors �s c�lrat�r� a M�rgesgomba, a Holdk�r nyelve; annyira c�lrat�r�, hogy szinte �res A regresszor�. Szem�lyis�g�br�zol�s h�j�n nyelvi eszk�z�kkel akarja d�sz�teni az elbesz�l�st Az aldoniai tudat, de az igyekezetet csak n�h�ny nem �ppen k�lt�i jelz� �s hat�roz� -- n�ha ism�tl�d� -- haszn�lata jelenti.

Ha az elbesz�l�s egyes sz�m els� szem�ly�, nem az �r� nyelv�t halljuk, hanem a h�s bels� besz�d�t, a sz�veg teh�t �t jellemzi. A Hat�r�r bels� monol�gja hiteles, a mag�ny nyelvi kifejez�se j� (ritmikus ism�tl�d�sek, a sz�mol�s zavarai).

A h�s jellemz�se persze d�nt�en az epikum szintj�n t�rt�nik, a szavak szintje m�sodlagos, teh�t pl. hi�ba dics�r a szerz� a szavak szintj�n agyba-f�be egy szerepl�t, ha a h�s cselekedetei erre r�c�folnak. Egy h�s f�rfiass�g�t a d�nt�sre val� k�pess�ge, cselekv�s�nek hat�rozotts�ga adja. A Viva Las Vegas nyelvi jellemz�se ez�rt nem c�lszer�: a durva k�znapi nyelvt�l a h�s nem macs� lesz, hanem orden�r�.

Ha a besz�ltetett h�snek jellegzetesen emelkedett a nyelvi st�lusa, az �r�i nyelv nem k�n�lhat (m�lyen) ez al�. Ha egy sumer istenn�r�l van sz� (Ist�r pokolj�r�sa), a -- n�mik�pp keresett szavakb�l �ll� -- "Amint az �rn� megl�tta a harcost" f�lmondat nem folytat�dhat �gy: "sz�rnyen ideges lett". Egy sumer istenn� haragra gyullad/lobban, felb�sz�l, f�lgerjed, de semmik�ppen sem lesz ideges. Hasonl�k�ppen az indi�nok keresett, sz�p k�pes besz�de is rosszul vegy�l a modern, alacsony szint� besz�lt nyelvvel ("Mi�ta bujk�l a b�l�ny egy undok varangyos b�ka el�l? -- v�laszolt neki Hossz� Sas. Azt�n l�tta, hogy a m�sikat majd sz�tveti az ideg", Nagy Szellem).

Sz�teremt�s

A sci-fi azon irodalmi ter�letek k�z� tartozik, amelyek megk�v�nj�k a sz�teremt�st az elhitet�s, a k�rnyezetrajz vagy a couleur locale kedv��rt. Az �j technikai k�rnyezet jelz�s�re a legt�bb szerz� r�k�nyszer�l a sz�teremt�sre. �gyetlen megold�s azonban, ha az �j szavak csak l�gnak a sz�vegen, pl. a "kiment a sztr�ciumajt�n" fordulatban, ahol az ac�lajt� �pp�gy megtenn�. A technikai k�rnyezet vagy teljesen term�szetes, mint a saj�t technikai k�rnyezet�nk, amelyre nem ford�tunk gondot �s sz�t, vagy el kell dugni az epikumban, a besz�dben (teszem azt: "Ezek az �j sztr�ciumajt�k...").

�gyetlen a megold�s, ha a keletkezett �j sz� �szrevehet�en �rtelmetlen, mint pl. a paszulybab: ez olyasfajta sz��sszet�tel, mint a murokr�pa vagy a kamillasz�kf�, azaz �nism�tl�s.

Ugyanakkor a nyelv megegyez�ses rendszer, az �r� teh�t nem szabad a sz�alkot�ssal, hiszen c�lja a kommunik�ci�: csak olyan szavakat haszn�lhat, amelyeket az olvas� meg�rt �s dek�dol. Az �vtelen sz�rny, faltalan �p�tm�ny emiatt �gyetlen sz�alkot�s; "az ittenit�l csak jobb lehet", az "egy fejjel magasabb t�lem" pedig ma nyelvj�r�si alak, irodalmi nyelvbe csak akkor val�, ha funkci�t adunk a nyelvj�r�siass�gnak.

Emellett sz�mos m�vel�d�st�rt�neti �s nyelvi furcsas�ggal tal�lkoztam a p�lyam�vek olvas�sa sor�n, ezeket a Magyar Scifit�rt�neti T�rsas�g honlapj�n fogom f�lsorolni.

Humor

A humor ritka k�pess�ge a szerz�knek, s a sci-fi ritk�n ad m�dot haszn�lat�ra. Ez�rt nem �rdektelen megeml�teni, hogy j� humor csillant meg A j�v� sz�zad novell�ja c. �r�sban, amely �nmag�ban parodisztikus jelleg�, valamint a M�jusemberben, amelyben az etnogr�fus cikke j� fricska a tudom�nyos (?) gondolkod�snak.

Dr. S. S�rdi Margit

Forr�s: http://www.sf.hu/story.php?s=5163