Maga f�l a kl�noz�st�l?

H���, a mindenit… Mondom ink�bb �gy: nem �rtek hozz�. Sokat olvasok r�la, ak�rcsak m�s, az embereket foglalkoztat� probl�m�r�l. �m min�l t�bbet olvasok r�la, ann�l vil�gosabb lesz el�ttem, milyen k�nny� megvezetni tudattalanokat.

Kifejten�?

A kl�noz�s tilt�s�nak �s/vagy enged�lyez�s�nek olyan erk�lcsi, t�rsadalmi �s biol�giai hat�sa lehet, amely vesz�lyeztetheti az emberi faj j�v�j�t. Sok a vita �s az indulat az „ember m�sol�sa” k�r�l, ideol�giai k�rd�s lett a tudom�nyb�l, sok tud�s csak �vatosan mer nyilatkozni. A sci-fi nyelv�n, a XXV. sz�zadi h�s�k seg�ts�g�vel azonban kimondhatjuk azt is, ami�rt egyesek ma eretneknek tartan�k �ket. �s �ppen ebben �ll a science-fiction l�nyege: a sci-fi tudom�nyos ig�nyess�ggel meg�rt, id�ben �s t�rben elmozd�that�, val�s�g alap� fikci�.

Az Od�sszeia p�ld�ul - nem feledkezve meg mitol�giai vonatkoz�sair�l – egyfajta sci-fi volna?

Semmik�pp. Az Od�sszeia, ha �gy k�rdezi, ink�bb fantasy.

Pedig a benne szerepl� sz�rnyeknek az�rt van n�mi tudom�nyos alapja, nem besz�lve az emberi f�lelmek megjelen�t�s�r�l.

H�t ez az… Leegyszer�s�tve �gy mondan�m: ha az a s�rk�ny itt van a F�ld�n, akkor fantasy; ha egy t�voli, idegen bolyg�n, �s �rhaj�ja van, akkor sci-fi. Ha Od�sszeusznak, ugye, �rhaj�ja lett volna…

Na tess�k…, Dante: Pokol?

F�ldi t�lvil�g: fantasy.

Pet�fi: J�nos vit�z?

�ri�sok: fantasy.

Verne: Nemo kapit�ny?

Technikai civiliz�ci�: sci-fi.

Obrucsev: Utaz�s Pl�t�ni�ba?

Tudom�nyos alap�, �sl�nytanos: sci-fi.

Tolkien: Gy�r�k ura?

T�nd�k, orkok, var�zsl�k: ez az igazi alapfantasy. Ezek mind komoly munk�k a maguk nem�ben. Az igaz�n tudom�nyos fantasztikumot neh�z meg�rni, mert id�ig�nyes; a sz�rakoztat� sci-fi-t k�nnyebb�, mert nem kell vele annyit b�bel�dni. Ez akkor v�lik fontoss�, ha tudjuk, hogy az �r�k �llnak a honorlista legv�g�n. A legmeghat�roz�bbak a terjeszt�k, majd k�vetkeznek a kiad�k, �s legv�g�n a szerz�k. Az �r�k ez�rt n�lunk k�nytelenek m�ssal is foglalkozni, �s csak otthon, reggel, este, f�radtan, jobb esetben szabadidej�kben, szabads�guk alatt �rnak. Kevesek tehetik meg, hogy olyan �temben fejl�djenek, mint nyugati t�rsaik, akikn�l egy rossz k�nyvhonor�rium t�bb �vi meg�lhet�st is jelenthet – n�lunk egy-k�t havit, mik�zben egy j� k�nyv h�napokig, �vekig k�sz�l. Merthogy az igaz�n j� sci-fi irodalmi alkot�s, �s mint ilyen, meg kell �rnie a szerz�ben.

J� hogy eml�ti: a sci-fit nem mindenki tekinti irodalomnak.

Att�l, hogy valami tudom�nyos �s fantasztikus, lehet irodalmi. A sci-fi m�fajban is van olvashat� �s olvashatatlan �r�s, �s sz�mos rossz szerz�je mellett megtal�lhat�k a kiv�l�s�gok is.

Kiv�l�s�gok mint: Asimov, Lem, Bradbury, K. Dick, C. Clark…

�k a XX. sz�zadi klasszikusok, a sci-fi nagymesterei. Asimov a k�nnyed sz�rakoztat�s m�v�sze, A. C. Clarke kem�nyen tudom�nyos alap�, Bradbury a nagy mes�l�, K. Dick a t�rsadalom torzul�saira figyelmeztet, Lem �r�sai alapvet�en filozofikus ig�ny�ek. De akadnak ma is ilyen �r�egy�nis�gek, David Brin p�ld�ul Clarke-hoz hasonl�an tudom�nyos ig�ny�, Kevin J. Anderson pedig olyan nagy mes�l�, mint Asimov - az m�s k�rd�s, hogy Magyarorsz�gon kev�ss� ismerik �ket.

A Zsoldos P�ter D�j oda�t�l�snek indokl�s�ban, melyet a S�t�ts�g el�tt c�m� reg�ny��rt kapott kiemelt�k kit�n� jellem�br�zol�sait; ezek szerint h�seinek csak a neve kital�ci�, am�gy mind archet�pus, j�l k�r�lhat�rolt karakter.

Sokkal k�nnyebb elmes�lni �s �tadni b�rmit, ha azonosulni tudunk a h�s�kkel, ha gy�l�lni, szeretni lehet �ket. Egy sz�rakoztat� sci-fi f�h�se p�ld�ul lehet egy Bruce Willis t�pus� figura. A m�lyebb, elemz�bb sci-fi-be ezzel szemben nem kell akci�h�s, megeshet, hogy egy k�nyvt�ros, tan�r vagy �ppen csillag�sz �ll a k�z�ppontban, akit ugyanazok a gondok foglalkoztatnak a mindennapokban, mint b�rki m�st.

A S�t�ts�g el�tt c�m� reg�nye meg�r�sakor mi foglalkozatta?

Az alap�tlet�t a mai vil�gunk kiszolg�ltatotts�ga adta, az a fajta adat-�radat, amelyb�l szinte m�r-m�r k�ptelens�g kiv�lasztani az igazs�gnak megfelel� inform�ci�t. Eljutunk od�ig, hogy annyif�le igazs�g lesz, ah�nyan mondj�k, magyar�zz�k vagy annak tartj�k. A reg�ny egy v�r-sz�rakoztat� sci-fi sorozat, a Mysterious Universe r�sze, melyet Fony�di Tibor �r�bar�tommal tal�ltuk ki. F�h�s�m a 30. sz�zadban �l, � York Ketchikan. Megmenti a sz�p n�t, lez�zza a gonoszokat, s mik�zben sz�guldozik az �rhaj�val, k�l�nb�z� technikai-misztikus probl�m�kat old meg. Igen �m, csakhogy Mysterious Universe vil�ga nagyon �sszetett, �s ugyan�gy lehet sz�rakoztat� mint f�lelmetes. A S�t�ts�g el�ttnek �ppen ez�rt m�sok a h�sei, m�s id�szakban j�tsz�dik, nem Ketchikan kor�ban. Ez a 24. sz�zad, melyben az inform�ci�-�radat az egy�n sz�m�ra megsz�rhetetlen, �s semmit nem tudhatunk biztosan. H�rom szerepl�n kereszt�l l�ttatom mindezt: egy paranoid, egy skizofr�n �s egy t�l�rz�keny ember �ll a k�z�ppontban. �gy sokkal ki�lezettebb a szitu�ci�, �s f�lelmetesebb a val�s�g k�pl�keny mivolta. Mind vakon botork�lnak egy ellens�ges k�lvil�gban.

Sz�val ez�rt S�t�ts�g el�tt a reg�ny c�me…

Ez val�s vesz�ly. Az inform�ci�val vissza lehet �lni, adni-venni lehet, torz�tani, befoly�solni, manipul�lni vele.

M�r csak tudhatja, hiszen �js�g�r� is volt.

Kipr�b�lhattam magam sz�mos m�fajban, a sz�ppr�z�t�l kezdve a forgat�k�nyv�r�son �t eg�szen a tud�s�t�sig. Egyed�l politikusi besz�det nem �rtam, itt m�g nem tartok…

Pedig olykor mintha meglehet�sen vegyes m�faj volna az.

�gy �rti, hogy a v�laszt�sok el�tt fantasy, am�gy legt�bbsz�r sci-fi?... Nem is rossz reg�ny�tlet… De komolyra ford�tva: kisiskol�s koromban olvastam Wildert�l a Teremt�s nyolcadik napj�t, �s a reg�ny egyik f�szerepl�je egy �js�g�r� volt. Azt hiszem, ez az olvas�si �lm�ny terelt engem k�s�bb az �js�g�r�s fel�. A sci-fi vil�g�ba vezet� �ton viszont az olvasm�nyokon t�l az ott megszerzett bar�ts�gok is meghat�roz�ak voltak. Mert ha bar�tok k�z�tt vagyunk, az�rt ez az univerzum m�gsem olyan f�lelmetes.

F. T�th Benedek